Az 1990-es évekig csak kevés extrém hőstresszes napot találunk Magyarországon a május-szeptemberi időszakban, 2007-ben viszont, ha csak rövid időre is, de közel kerültünk az életveszélyes (46 fokot meghaladó hőérzet) tartományhoz. Ahogy nyaraink trendszerű felmelegedéséért, úgy a növekvő hőstressz-terhelésért is egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. Ez a társadalom jelentős részének komoly egészségügyi kockázat, az arra érzékenyeknek életveszély.
Az ilyen hőstresszes időszakok során kimutathatóan megnő a többlethalálozások száma. A kibocsátások csökkentése itt sem megkerülhető: ha minden erőnkkel törekszünk a Párizsi Megállapodásban foglalt klímacélok betartására, akkor nagyjából a mostani szinten tarthatnánk a hazai hőstresszes napok számát. Ha nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor a század végéig tízszeres növekedésre kell számítanunk.
Az Alföld és Budapest lakói különösen veszélyben vannak. Szegedre vetítve ez azt jelenti, hogy júliusban gyakorlatilag megszűnik a kellemes időjárás, és a napok harmadán extrém hőstressznek lesz kitéve a város, valamint pár napra az életveszélyes értékek is megjelennek július-augusztusban, olvasható Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzésében.
Nyaraink melegedtek a leginkább az elmúlt 50 év alatt, mely a hazai hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának a növekedését is eredményezte. Az ebből adódó jelentős hőstressz-terhelésért statisztikailag is kimutathatóan az emberi tevékenység a felelős. A hőstressz az egyik legnagyobb kihívása az éghajlatváltozásnak, mert az emberi szervezetet közvetlenül és rövidtávon érinti, valamint nagyon szoros kapcsolatban áll a többlethalálozással.
Az elmúlt hetekben ugyan nem volt extrém magas a hőmérséklet, mégis a nedvesség és a gyenge szél miatt gyakran nagy hőstresszt érzékeltünk.
A hőség érzékelését jellemző egyik komplex indikátor (röviden UTCI vagy hőstressz index) értéke általában 12 és 16 óra között maximális, míg hajnalban minimális. Mivel az emberi test nagyjából 37 °C-os, ezért az afeletti hőmérsékletet nehezen viseli, így mi is elsősorban az extrém [38 °C feletti] hőstresszes napok
gyakoriságát (azaz hány napon fordul elő) és
intenzitását (azaz hány Celsius-fokos a stressz) vizsgáltuk.
Kellemes a hőérzet, ha az index értéke 26 °C alatti, míg 26-32 °C között közepes hőstresszről, 32-38 °C között nagy hőstresszről beszélhetünk.
A 46 °C feletti tartomány már életveszélyes, de ilyen hazánkban egyelőre még nem fordult elő
– nem úgy mint idén Indiában vagy Szaúd-Arábiában, ahol a nem megfelelő védekezés, a stratégia hiánya és emberi mulasztás miatt is sok százan meghaltak.
Az 1990-es évekig kevés hőstresszes nap volt itthon, 2007-ben elértük a majdnem életveszélyes tartományt is.
Jelenleg az országos tisztifőorvos által elrendelt harmadfokú hőségriadó kritériumrendszere (amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) van használatban, de mivel a melegedés miatt nemcsak ez változik (hanem globálisan egyre több nedvesség is lesz a légkörben), érdemes elgondolkodni azon, hogy egy hőstressz-alapú kritériumrendszert vezetünk be, hiszen ez mutatja igazából, hogy az emberi testet milyen stressz éri a hőség miatt.
Ahhoz, hogy elkerüljük a hatalmas (emberi) többlethalálozást, az alkalmazkodási lehetőségek egyike lehet a belső terek hűtése, de ennek óriási energiaigénye van, amit jelenleg túl nagy arányban fosszilis energiahordozókkal tudunk csak gyorsan biztosítani, így ez tovább gerjesztené majd a globális felmelegedést. Vannak elméletek, hogy pl. mediterrán diétával és folyadékpótlással tünetileg kezelhetjük a hőstresszt, de szerintünk jobb megoldás lehet az épületek megfelelő szigetelése, a városi zöld- és vízfelületek növelése (kék-zöld infrastruktúra).
Ha szeretne többet megtudni arról, hogy mi várható az Alföldön és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, olvassa el a Másfélfok teljes cikkét ide kattintva.
FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN/MTI
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
